Bereczki Máté (1824 - 1895)

Bereczki Máté (Romhány, 1824. szept.24. – Kunágota, 1895. dec. 9.) gyümölcsnemesítő, pomológus.

Egyike volt a márciusi ifjaknak, Petőfi, Vasvári, Jókai barátai közé tartozott. A szabadságharcban tiszti rangot érdemelt ki. 1849-ben üldözötté vált, bujdosnia kellett, csak 1857-ben részesült közkegyelemben.

Mezőkovácsházán telepedett le, rövid ideig körjegyző volt, majd tíz évig házitanítóskodott. Munkaadói birtokán kezdett el pomológiával foglalkozni.

Bereczki korában a termesztők nagy része nem ismerte fel a gyümölcstermesztés távlati lehetőségeit. A gyümölcsöt különösebb szakértelem nélkül termesztették. Ápolási munkák ismereteinek hiánya, a fajták zűrzavara jellemezte a gyümölcsösöket, melyek szakaszosan teremtek és kevés hasznot hoztak. Ehhez párosultak a szállítási nehézségek és rossz értékesítési lehetőségek, a faiskolák száma sem volt kielégítő. E kor problémáit érző és értő szakemberek mindent megtettek a megoldás érdekében.

Ezek között elsőként tűnik ki Bereczki, aki minden haszon nélkül, de annál több anyagi áldozatvállalással tevékenykedett azért, hogy segítse a gyümölcstermesztés fellendítését. Elsősorban a fajtakérdésben kívánt rendet tenni.

A lepusztult gyümölcsös újjászületik a keze alatt: több mint ezer, a fajták különböző változataiból álló saját nemesítésű gyümölcsfát ültetett el és nevelt.

Sosem részesült hivatalos kertészeti szakképzésben: tudását önképzéssel, könyvek, szakfolyóiratok olvasásával és gyakorlati tapasztalataiból szerezte.

Vásárolt egy területet Kunágota pusztán, ahol a német, francia, belga, holland pomológusoktól hozatott gyümölcsfákból kialakította az akkori Magyarország egyetlen hiteles fajtagyűjteményét.

Tevékenységének és mintagyümölcsösének híre volt egész Európában de még a tengerentúlon is.

Rendszeresen publikált hazai és külföldi szaklapokban. Főműve egy négykötetes könyv, a Gyümölcsészeti vázlatok (1877-87), amit a gyümölcstermesztők még ma is bibliaként forgatnak: ebben többek között 472 féle körtét, 423 féle almát, 136 féle szilvát, 27 féle cseresznyét különböztet meg. Az ő nevéhez fűződik a jonatán alma első hazai ismertetése.

Harminchárom éven keresztül, haláláig gondozta gyümölcsöskertjét, nemesítette fáit. Őt tekintik a hazai gyümölcsészet atyjának.