Cserháti Sándor (1852. szeptember 14 - 1909. április 13) műveivel, fölfedezéseivel, tanításaival, emberségével és szilárd
jellemével kivívta az utókor megbecsülését. A növénytermesztés
minden ágában korszerű és nagy volumenű kutató és kutatásszervező
munkát indított be.
1871-73-ban elvégezte a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetet, ahol mezőgazdasági oklevelet szerzett. 1873-74-ben a hallei, 1874-75-ben pedig a lipcsei egyetemen egészítette ki szaktanulmányát. Az 1875. év őszén az időközben - az országban elsőként - akadémiai rangra emelt Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia segédtanárává, 1878-ban rendes tanárává nevezték ki. 1884-től
már a növénytermesztési tanszék professzora. Kiemelkedő alakja volt az
ún. óvári „nagy tanári karnak”. Kitűnő előadó volt, tanszékéről és az
általa vezetett kísérleti állomásról sok kiváló növénytermesztő és más
szakember került ki.
Oktató, irányító és kísérletező tevékenysége mellett igen gazdag
tudományos és közírói munkássága is. Általános és különleges
növénytermesztés című kétkötetes munkájában a téma legkorszerűbb és
legteljesebb feldolgozását adta. Egész munkásságában következetesen
igyekezett hidat verni elmélet és gyakorlat közé. Elsősorban talajműveléssel és a talajerőpótlás kérdéseivel foglalkozott.
Űttörőmunkát végzett az egyes szántóföldi növények megfelelő
műtrágyázási módjának kidolgozása terén. Kosutány Tamással az 1890-es években ő indította el a magyarországi búza- és lisztminőség-vizsgálatokat.
Több szaklapba számos
cikket írt, ezen kívül 1880-82 között a Pesti Napló földművelési rovatát szerkesztette. 1883-ban Kosutány Tamással együtt megalapította és szerkesztette a Magyaróvárott megjelenő Mezőgazdasági Szemle című havi folyóiratot. 1890-től a Köztelek
című, az Országos gazdasági egyesület kiadásában megjelenő szaklap
állandó rovatvezetője volt. Mint a növénytermelés tanára, egyúttal a Magyaróvári Gazdasági Akadémia kísérleti telepének kezelője és ugyanott 1891-ben az ő kezdeményezésére és tervei szerint alapított Országos Növénytermesztési Kísérleti Állomás vezetője lett.
Élete arra a korszakra esett, amikor az évszázadokon át külterjes magyar
mezőgazdaság a fejlődés, a belterjesedés útjára lépett. Cserháti nagy részt
vállalt az ezzel kapcsolatos feladatokból. Szívósan küzdött az olyan avatag
nézetek ellen, hogy "a gazdálkodást nem kell, nem is érdemes könyvből
tanulni." Az agrártudomány terén érdeklődése elsősorban a növénytermesztésre,
a talajművelésre és a mindkettővel szorosan összefüggő talajerőpótlás kérdésére
terjedt ki.
Hatalmas rejtett tartalék, a tudásnak és tapasztalatnak
gazdag forrása található nagy mezőgazdasági tudósunk megszámlálhatatlan kísérleti
beszámolójában, tanulmányában és könyvében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése